Áldás vagy átok? | A láz gyermekkorban

Az orvosok és gyógyszerészek hivatásuk gyakorlása közben gyakran találkoznak azzal, hogy a szülök egyáltalán nincsenek tisztában vele, hogy mikor beszélünk lázról, mikor és hogyan szükséges csillapítani azt.

Lázról beszélünk, ha a testhőmérséklet a hónaljban, szájban, vagy fülben mérve 38°C feletti. A végbélben mért lázból 0,5°C-t le kell vonnunk, hogy pontos adatot kapjunk. Mára az elavultnak mondható és mérgező higanyos lázmérők kikerültek a forgalombólhelyettük digitális hőmérők állnak rendelkezésünkre. Tévhit, hogy ezek pontatlanabbak lennének higanyos társaiknál, azonban mérési idejük jelentősen rövidebb. Léteznek homlokra helyezhető hőmérő szalagok is, sőt már olyan hőmérő készülékek is, melyeket még csak hozzá sem kell érintenünk gyermekünk testéhez. A kézzel történő "hőmérés" az esetek többségében még csak hozzávetőleges információt sem szolgáltat, igen megtévesztő, így annak alkalmazása semmilyen körülmények közt nem ajánlott. Nincs is rá szükség, hisz ahogyan az említésre került, a digitális hőmérők mérési ideje rövid, legfeljebb 1-2 percnyi.

Mikor szükséges lázcsillapítás?

A láz önmagában nem betegség. Mindig csak kísérő tünet, és mint olyan, utal arra, hogy a szervezettel valami nincs rendben. Ebből következik, hogy a lázcsillapítás nem elégséges a konkrét probléma megoldásához. A hivatalos magyar szakmai ajánlás szerint lázat csillapítani nem is szükséges, csak abban az esetben, ha az a kicsi közérzetét már nagy mértékben rontja, esetleg lázgörcs alakul ki. A magasabb hőmérsékleten az immunrendszer aktívabb, a kórokozók pedig nagyobb számban pusztulnak.

Hogyan?

Lehetőségünk van fizikális lázcsillapításra, amely az esetek többségében hűtőfürdőt jelent. Ennek kivételezése során az aktuális testhőmérsékletével megegyező hőmérsékletű vízbe ültetjük csemeténket, majd fokozatosan, langyos víz hozzáadásával hűtjük. Fontos, hogy semmiképpen se menjünk 31°C alá, illetve ha a gyermek ellenkezik, nagyon kellemetlenül érzi magát vagy didereg, azonnal hagyjuk abba a hűtést. Ez utóbbi folyamat ugyanis pont a lázcsillapítás ellenében dolgozik. A fizikális lázcsillapítás egy másik formája az állott vizes borogatás (Priznitz). Mára ez a módszer meghaladott, nem tekintjük hatékonynak, így alkalmazása kerülendő.

Indokolt esetben, ha gyermekünk állapota megköveteli, vagyis láthatóan rosszul van, nyűgös, nagyon rossz közérzetre panaszkodik, testhőmérséklete magasabb, mint 38-38,5°C, alkalmazhatunk gyógyszeres lázcsillapítást is. A hatóanyagokat tekintve leggyakrabban paracetamolt vagy ibuprofént választunk (esetleg 10 év fölött acetilszalicilsavat), általában alkati kérdés, hogy kinek melyik válik be jobban, ezt egyedileg kell kitapasztalnunk. Ezen hatóanyagok többféle gyógyszerformában állnak rendelkezésünkre. Kúpot, szirupot, tablettát egyaránt választhatunk, attól függően, hogy tud-e gyermekünk tablettát bevenni, szirupot elfogad-e, vagy csak kúp formában tudjuk alkalmazni nála a gyógyszert. Ez utóbbi esetben a gyógyszerfelszívódás gyorsabb. Mindíg tartsuk be az adagolási előiratot, attól eltérni tilos!